HA FÁJ A LÁB...

Ha fáj a láb...

Egész testünk súlya a láb talpi részére, egy - a testméretünkhöz képest - egészen kis területre nehezedik. A test súlya, a különböző terhek cipelése alaposan igénybe veszi a lábszárat, lábakat, a talpat. A rossz testtartás, a test vázrendszerének nem megfelelő terhelése, a testsúlytöbblet ízületi és lábboltozati (ortopédiai) problémák kialakulásához vezethetnek. Elég, ha ezek közül a leggyakoribbakat, a lúdtalpat, a bütyköt, a kalapácsujjat említjük. A lúdtalp a civilizált társadalmakban az egyik leggyakoribb ortopédiai probléma.

Ahhoz, hogy megértsük mind az egészséges lábboltozat, mind a helyes testtartás fontosságát a későbbi váz- és izomrendszeri betegségek (pl. a gerincferdülés, csípőízületi problémák) kialakulásának megelőzése szempontjából, nem árt ismernünk a láb anatómiáját.
Mint dr. Mády Ferenc egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika Boka- és Lábbeteg Osztályának vezetője magyarázza: a láb kétfajta csontból épül fel. A lábtőcsontok, a sarokcsont, az ugrócsont, a sajkacsont, a köbcsont és az ékcsontok vékony kéregállománnyal körülvett szivacsos csontok. Ezek egymás felé tekintő oldalain ízületi felszínek találhatók. E csontokat rövid, erős szalagok kötik össze. A lábtőcsontok közötti mozgáspályák nagyobb része csak rugózó mozgást tesz lehetővé. A nagyobb kiterjedésű mozgást a felső és alsó ugróízületek biztosítják. A lábcsontok másik csoportját rövid, csöves csontok alkotják (ilyenek a lábközépcsontok és az ujjpercek).

A láb szerkezete

 

Testünk súlyát a lábunk hárompontos feltámaszkodással hordozza. Ez a három támasztópont: a sarokcsont gumója, az I. lábközépcsont feje és az V-ös lábközépcsont feje. A láb boltozatos szerkezete biztosítja a test könnyed, "gördülékeny" mozgását. A láb boltozata öt hosszanti ívet alkot, melyek haránt irányban is boltozatos szerkezetűek. Ez a haránt boltozat a lábközépcsontok bázisánál a legmagasabb ívű, a lábközépcsontok fejének magasságában már lényegesen laposabb. A lábat alkotó csontok talpi felszínén három, különböző hosszúságú erős szalag feszül ki, ezek - akárcsak egy íj húrja - tartják a láb boltozatos szerkezetét.
A szalagok szerepe mellett döntő fontosságú az izmok működése is. Míg a lábszáron eredő hosszú izmok inai a lábra "futnak ki", mozgatva annak egyes részeit, szerepük van a lábboltozat fenntartásában is, addig a sarokcsonton eredő, s a láb ujjain tapadó sima izmok nem csak a láb szalagjainak működését segítik, hanem ezen izmok is hozzájárulnak a lábboltozat épségének fenntartásához.
A lábboltozat épségének megőrzésében fontos feladat hárul a talp bőrét érő, állandó ingereken alapuló, reflexes izommozgásnak.

Milyen tünetekre figyeljünk a lábfájás esetén?

·         Az életkor előrehaladtával a lábizomzat "kifáradhat". Erre utalhat a talp elülső részén, a lábháton és a lábszáron jelentkező, húzó jellegű fájdalom.

·         Főként középkorú, 50 év feletti embereknél kialakulhat hirtelen, egy-két nap, egy-két hét alatt féloldali lúdtalp. Ez a belső sípcsonti izom szakadására utal. Idejekorán elvégzett kezelés a súlyos deformálódást megakadályozhatja. Kezelése nem betéttel, hanem ínműtéttel történik.

·         Cukorbetegeknél rövid idő alatt a láb deformálódása, duzzanata jöhet létre. Ez az esetek jelentős részében nem a boltozat lesüllyedéséből ered, hanem sokkal, súlyosabb állapottal, a láb csontjainak részleges elhalásával hozható összefüggésbe. A fenti tünet megjelenése esetén sürgős ortopéd-vizsgálatnak kell megelőznie a kezelés megkezdését.

·         A lábfájás, járási nehézségek hátterében nem csak lúdtalp, hanem egyéb betegségek (érszűkület, különféle gerincbetegségek) is állhatnak, ezért minden esetben érdemes először a háziorvoshoz, majd az általa javasolt szakorvosokhoz fordulni.